Az élet viharaiban megfogyatkozva, tépve, szaggatva ám napjainkig megszakítás nélkül él a reformáció egyik végvára Kolozsnéma, mely az 1530-as évek elején anyaegyházként jött létre. Kolozsnéma reformációja Bálint pap igehirdetése által már az 1530-as évek elejére tehető. Ő Gönyűn, Enyingi Török Bálint birtokán hirdette Isten Igéjét, általa vertek gyökeret Kolozsnémán a reformáció tanai. A kolozsnémai református templom keletkezésére, eredetére nézve két elmélet áll fenn. A templom török mecset lett volna vagy katolikus kápolna volt. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a templom a „Kolosfi családnak kastélyából épen maradt torony“, melynek építési ideje Nagy Lajos korába, az 1375-ik esztendőre esik. A Kolosfi kastély elpusztulása után annak helyén épült fel a templom, mely alatt a Kolosfiak sírboltja ma is meg található. A Kolosfiak sírboltjában egy Kardoss nevű református pap is nyugszik. A kolozsnémai református templomnak ma is fennálló napnyugat felőli félkör alakú része a református egyháznak Kolozsnémán való megalakulása óta református istentiszteleti célt szolgál.
A templom román stílusban épült a 13. század első felében, és eredetileg körtemplom volt. Erre közvetett bizonyíték, hogy a mai templomnak nem a szentélye, hanem a hajója keleti tájolású. Ez úgy történhetett, hogy eredetileg a rotunda kis apszisa lehetett a keleti oldalon, s az átalakításkor ezt elbontották, és ide építették a templom hajóját. A rotundák ilyen átalakítására több példát is ismerünk. Egyébként a templom mai szentélye (a eredeti körtemplom hajója) valóban kör alakú.
Galéria
