A gótika korában és stílusában épült, a 15. század első felében. Később, a 18. majd a 19. században is alakítottak rajta, azonban a mai napig érintetlen maradt hármas tagolása: sokszögzáródású szentélye, dongaboltozatú hajója és nyugati tornya. A torony szinte uralja az épületet. Korábban, ahogy Ipolyi Arnold is leírta, a torony védelmi funkciókat is ellátott, még a múlt században is lőrések voltak rajta. Ugyanő a templomot körülvevő erődfalról is megemlékezik. A templom falai is vastagabbak a szokásosnál. A nyugati oldalon a kegyúri karzat eredeti, csak a hajóba néző vaskorlátja új.
A szentély kétsoros bordás boltozatú, a diadalívnél a bordák keresztezik egymást egy zárókőben. A bordázat oszlopfőinek típusa arra utal, hogy a boltozat az ún. bécsi kőfaragó iskola alkotása az 1400-as évek közepéről. A szentélyben szentségházként szolgáló fali fülke is újkori ajtóval van ellátva. A hajóban félköríves ülőfülkéket, valamint felszentelési kereszteket tártak fel a legutóbbi felújításkor.
Galéria
