A Komáromi Jókai Színház előadása.
A történet a török megszállás idejében játszódik, a játék helyszíne Kecskemét városa, mely még ezekben a nehéz időkben is megőrizte függetlenségét. A szabadságnak azonban ára van: a törökök is, a kurucok is, a labancok is szabad prédának tekintik, sarcolják, fosztogatják a várost. Kisebbségi helyzetünkből adódóan sokszor érezhetjük azt, hogy mi szlovákiai magyarok, úgy élünk, mint Kecskemét város polgárai a régmúltban. Identitásunk kettőssége zavart okoz a hétköznapokban, hiszen teljes mértékben nem tartozunk egyik főúr fennhatsága alá sem. És ugyanúgy próbálunk ügyeskedni, keresni a kiskapukat, a túlélési lehetőségeket, ahogy tette azt Lestyák Mihály és a kecskeméti városatyák.
Az előadás megpróbál ezen a nagyon szép, ugyanakkor tanulságos történeten keresztül szólni a jelen helyzetről, természetesen anélkül, hogy direkt módon aktualizálna, vagy megbontaná Mikszáth történetét. A Beszélő köntös ősbemutató: új zenés színházi adaptáció készül Mikszáth történetéből, nagyszerű hazai alkotók közreműködésével. Olyan előadás készül, mely az idők folyamán klasszikus irodalommá vált Mikszáth Kálmánt közelebb hozza az ifjúsághoz.
A beszélő köntös igazi családi előadás, a fiatalabb nézőinknek épp olyan színházi élményt kínál a fordulatokban gazdag történet, az akciójelenetek, a török-labanc-kuruc támadások, mint szüleik számára, akik kisebbségi helyzetünk abszurditásán, kiszolgáltatottságunk és ügyeskedéseink komikusságán tűnődhetnek el.
Mikszáth Kálmán azonos című regényét színpadra alkalmazta Varga Emese.
