A dunaszerdahelyi turisztikai látogatóközpont által tervezett és javasolt városnéző túra Makovecz Imre építészeti remekei érintésével.
A korábban kávéháznak és szállodának épült emeletes házat tulajdonosa, Pleyer Károly szállodás adta el a városvezetésnek 1901-ben.
Az 1995-ben megkezdett, Makovecz Imre szerinti városarculat-átalakítás részeként az épület megváltozott: bejárata fölé tornyot emeltek. Az így átalakított „új” városháza rövid időn belül Dunaszerdahely városképének meghatározó épületéve, s egyben egyik jelképévé vált.
A diktatúrák áldozatainak emlékművét 2006. október 31-én álltották fel a városháza mellett. Nagy János szobrászművész alkotásával a város az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulóján a diktatúrák áldozatainak állított emléket.
A város legújabb kori épületei közé tartozik, 1998-ra épült fel posztmodern stílusban, testvérgyülekezetek segítségével.
1753-ra – Padányi Biró Márton veszprémi püspök megbízásából – Pókatelkén felépült a fivérének, Biró Istvánnak szánt emeletes, tágas kúria, a későbbi Sárga kastély, melyhez nagy birtok tartozott.
Az épületet 1938-tól a magyar katonai közigazgatás székhelyeként találjuk 1944-ig, amikor is a német, 1945-ben pedig az orosz katonai parancsnokság rendezkedett ott be. Röviddel ezután a csehszlovák katonai hatóság vette át az épületet. 1953-tól a földintézet használta a Sárga kastélyt egészen 1972-ig – amikor a Csallóközi Múzeum áttette oda a székhelyét az egykori Bacsák-féle Fehér kastélyból.
1977-ben felújították a kastély főépületét, amelyben a mai napig a múzeum állandó kiállítási termei találhatóak.
1905-ben Vermes Ferenc földbirtokos, járási szolgabíró itt épített földszintes házát 1909-ben az akkori tulajdonos korszerűsítette, megnagyobbította és tornyokkal tette szebbé – az épület ekkor nyerte el mai formáját.A II. világháborúban német, majd orosz katonai parancsnokság volt, később úttörőotthonként szolgált, majd 1988-2002 között a Szlovák Nemzeti Galéria kihelyezett részlegének adott otthont.
2005-ben Dunaszerdahely Város Önkormányzata megvásárolta és az átalakítások után a Kortárs Magyar Galéria költözött az épületébe.
A város legrégibb történelmi és vallásos emléke. Helyén már a korai Árpád-korban is állt egy (valószínűleg) fatemplom, a mai kőtemplom alapja pedig (amelynek a legrégibb részei a szentély, a főhajó és a torony) a hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült.
