Benyovszky Móric testvére, II. László gyermektelenül halt meg. Másik testvére, I. Emánuel 1793-ban grófi címet kapott, és a kis barokk nemesi kúriát klasszicista stílusú kastéllyá alakíttatta át, ám úgy tűnik, ez nem bizonyult elég tágasnak. Nagylégben III. György leszármazottját, nevezetesen a faluban élő II. Pétert is megtaláljuk.
Benyovszky 1880-ban úgy döntött, hogy a régi épület helyén egy új kastélyt építtet. Az építkezési munkálatok egészen a 19. század végéig elhúzódtak.
A kastély egy emeletes, négyszárnyú építmény volt saroktornyokkal, amelyek közül három négyzet alaprajzú volt, míg a keleti torony nyolcszögletű és ötszintes. A homlokzatokat mindennel feldíszítették, ami csak egy ilyen tornyos épületet ékesíthetett: számtalan rizalit, erkély, árkád, különféle alakú ablakok, teraszok, kovácsoltvas rácsok, sávos kváderezés (rustica) és főként pártázatos mellvédek adtak ódon, várszerű jellegzetességet a kastélynak. Hasonlóan alakították ki a nagy belső udvart is.
Lajostól a kastélyt fia, Rudolf (1874–1956) örökölte. A probléma akkor kezdődött, amikor 1920 után birtokainak jelentős részét elkobozták. Rudolf látta, hogy egy ekkora épületet nem tudna jó állapotban fenntartani, ezért 1929-ben megkezdte a kastély lebontását. Csupán a keleti sarok maradt meg a nyolcszögletű toronnyal és a szomszédos szárnyak maradványaival – az is csak a földszintig –, mintegy az egykori épület emlékeként.
Gróf Benyovszky Rudolf még ugyanebben az évben, saját építészeti tervei alapján új kastély építésébe kezdett, melyet 1930-ban fejezett be. Az épület a régi kastélytól nem messze (északi irányban) áll, és a főútról is jól látható. A kastély az angol és skót kastélyok mintájára, egyfajta romantikus, neogótikus stílusban épült.
A kastélyt 1948 után államosították, és később politikai iskolát helyeztek el benne. 1954-ben az épületet a pozsonypüspöki Tüdő- és Légzőszervi Megbetegedések Intézete kapta meg, és az átalakítások után itt rendezték be az intézet fekvőbeteg-osztályát.
A kastélyt körülvevő park erdő jellegű, mikroklimatológiai szempontból a régió jelentős területe. A park első részében, a bejárat és a kastély között mindmáig megőrződött a park eredeti állapota. A parkerdő szélétől beljebb haladva az idegenvidéki és a hazai fafajok csoportjai keverten helyezkednek el.
A kastély épülete nem látogatható a nagyközönség számára, de a körülötte lévő parkban kellemes sétát tehetünk.
Galéria