Történelmi séta Komáromban

Városnézés

Nehézség

Könnyű

Távolság és időtartam

5 km / 02:00


Megosztás

social media share twitter icon email share icon facebook share icon

Ismerje meg Komárom történelmét egy kellemes séta keretein belül.


A Klapka tér Komárom történelmi városrészének központja. Nevét Klapka György tábornokról kapta, aki az 1848/49-es magyar forradalom nemes alakja. 1849-ben az osztrák császári hadsereg ellen védte Komáromot, mint a forradalom utolsó bástyáját. Neki állít emléket a tér közepén elhelyezkedő szobor. Mögötte a komáromi Városháza épülete található, mely jelenleg is a Városi Hivatal székhelye. Az első városháza sok más épülettel együtt az 1763-as nagy földrengésben megsemmisült. Azóta többször is megsemmisült és újra épült, mai formáját 1875-ben kapta. A tér egyik legnagyobb különlegessége a 10.00, 12.00, 14.00 és 16.00 órakor megszólaló Klapka induló, melyet a városháza ablakából előbújó huszáralak ad elő. Az induló Egressy Béni zeneszerző komponálta. A teret körülöleli a Zichy-palota és a volt Takarékpénztár székhelyének épülete. Az eredeti Zichy-palota Zichy Ferenc gróf számára épült 1775-ben. Napjainkban a Duna Menti Múzeum kiállításainak ad otthont.
A komáromi Duna Menti Múzeum székhelye a Nádor utcában található, az 1913-ban épült kultúrpalota épületében. A szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, egyben Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteményével is büszkélkedhet. A 20. században épült, romantikus jegyeket viselő Kultúrpalota dísztermét Feszty Árpád Bánhidai csata című festménye ékesíti. A szemben lévő főfalon egy különösen értékes barokk látkép, Karl Friedl alkotása látható, amely az 1763-as nagy komáromi földrengést ábrázolja. A két meghatározó festményen túl a díszterem falait történelmi személyiségek portréi díszítik. A múzeum állandó kiállításai a következők: Komárom és vidékének történelmi fejlődése az őskortól 1849-ig, valamint a régió néprajzi jellegzetességei – Az állandó kiállítás régészeti, történeti és néprajzi jellegű részekre tagolódik.
A Zichy-palota háromtraktusos, kétszintes, eredetileg barokk épület a 17. század második feléből. Átalakításokra 1763-ban, 1798-ban és 1870-ben került sor; ekkor nyerte el mai neoklasszicista megjelenését. A 19. század elején az épületben ünnepélyes rendezvényeket, bálokat és színházi előadásokat tartottak. Jelenleg az épület a Duna Menti Múzeum tulajdonában van. A Megye utca felőli homlokzat klasszicista stílusú, középen lizénákkal tagolt, háromszögű timpanonnal záródó rizalittal. A kapuzat félköríves kőkeretezést kapott zárókővel; fölötte kovácsoltvas korláttal ellátott erkély található a Zichy család monogramjával. A Klapka György tér felőli neoklasszicista homlokzatot kváderes díszítésű, manzárdtetővel lezárt saroktornyok szegélyezik. A főhomlokzatot háromtengelyes, folyamatos erkélyes, balusztráddal koronázott rizalit uralja. Az ablakokat szemöldökpárkányok és szegmensíves szemöldökdíszek ékesítik.
A 20. század végén a Zichy-palotához kapcsolódóan alakították ki az Európa Udvart, amelynek főkapuján keresztül juthatunk a palota parkosított udvarába, ahonnan a Zenepavilon mögött tűnnek elő az Európa-udvar tornyai. 45 ország, illetve régió építészetét mutatja be az Udvar, amelynek tervezése és megépítése Litomericzky Nándor, Takács Péterés Peter Varga építészek nevéhez fűződik. A Zichy-palota belső parkját az új térrel a Mátyás-kapu köti össze. A kapu a tér egyik domináns építménye, amely formájával és színeivel a Mátyás király uralkodása alatt épült épületeket idézi. A tér nyugati oldalát az Észt, a Finn, a Belga, a Holland, a Fríz, a Norvég, a Dán, az Angol, az Ír, a Skót és a Walesi Ház szegélyezi. Van San Marinói Ház, Román, Cseh, valamint Szlovák Ház is. A Német Ház az egyetlen, amely nem új, hanem a város legrégebbi épülete.
A templom építése 1787-ben kezdődött, és 1788. szeptember 21-én szentelték fel. A templomtorony építése 1818-ban kezdődött, de csak 1832-ben fejeződött be. Ekkoriban a templom homlokzatát empire stílusban alakították ki.
A Limes Galéria kiállításai a képzőművészet különböző területeit mutatják be: festészet, grafika, szobrászat, fotográfia, performansz.
A komáromi erődrendszer egyedülálló erődítménykomplexum, amely a közép-európai térség legnagyobb katonai védelmi rendszerének részét képezi, Szlovákia és Magyarország területén. A legrégebbi része, az ún. Öregvár, a 16. században épült egy középkori vár helyén. A 17. században ezt kibővítették az ún. Újvár, így alakult ki a Duna és a Vág összefolyásánál egy stratégiailag kiemelkedő védelmi pont. Bár a 18. században két súlyos földrengés megrongálta az erődöt, és elvesztette eredeti katonai szerepét, a 19. század elején – I. Napóleon hódító hadjáratai nyomán – teljes körű felújításon és korszerűsítésen esett át. Ennek eredményeképpen a Monarchia legnagyobb erődrendszerévé vált, amely akár 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt.
Sétánkat a Dunaparton fejezzük be.