Somorja szakrális kincsei

Városnézés

Nehézség

Könnyű

Távolság és időtartam

5 km / 02:00


Megosztás

social media share twitter icon email share icon facebook share icon

Fedezze fel velünk a csend és az építészet remekműveit, amelyek ma is élő közösségek és kulturális rendezvények otthonai. 


A Szűz Máriának szentelt középkori templom nemcsak csallóközi, hanem országos szinten is fontos szakrális építészeti alkotás. A 2014-es régészeti leletek szerint a legrégebbi alapjai a szentély alatt a román korból származnak. Az ásatások alapján megállapították, hogy a templom 1521-ig legalább 12 átépítési fázison ment keresztül. Az eredeti, 13. századi épület a jelenlegi főhajóból és szentélyből áll, sekrestye és mellékhajók nélkül. Az a tény, hogy a templomot toronnyal egészítették ki, arra utal, hogy egykor helyi erődítményként működhetett, és a toronyból megfigyelhették az ellenség mozgását vagy a közeledő veszélyeket, például tüzeket vagy árvizeket.
A Szűz Mária mennybevételének temploma a paulánus kolostorral együtt a 18. században épült Johann Georg Altenburg osztrák építész tervei alapján. Ez a második legnagyobb templom Csallóközben, belső építészetét a késő barokk korszak jellemzi. A freskódíszítés Csallóköz egyik legszebb templomává teszi. A kolostor négyzet alaprajzú, belső udvarán egy kút található. Az épület az egyetlen paulánus kolostor az egykori Magyarország területén. Napjainkban a kolostor déli részét plébániai célokra, az északi részt pedig kiállításokra, kulturális rendezvényekre használják, itt található a város turisztikai információs központja.
Szent Kozma- és Szent Damján-kápolna vagy ispotály-kápolna az egykori szegényház része volt. Eredetileg Szent Dizmásznak volt szentelve. 1725-ben építették, a szomszédos ispotállyal együtt. A kápolnát 1873-ban átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. Ez a dátum látható az épület fő homlokzatán. A kápolna tornyában lévő harangon gazdag díszítés, a vélhetően a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok védőszentjét, Szent Orbánt ábrázoló dombormű, az 1784-es évszám és a „CHRISTELLY POSONII FUDIT” felirat található.
A templomot Altenburg építész tervei alapján építették 1785-ben. A templom klasszicista stílusban épült, de a máig fennmaradt belső berendezést barokk elemek is jellemzik. A templom orgonája az egyetlen fennmaradt műve a híres orgonaépítő Effingernek. A szlovák történelem jelentős alakja Milan Rastislav Štefánik, politikus, diplomata, csillagász és tudós az 1889-90-es tanévben a somorjai evangélikus iskola tanulója lett. Az őt ábrázoló dombormű az evangélikus templom jelenlegi lelkészlak előtt található. Ladislav Majerský munkája, amely 1930-ban készült.
1912-ben épült a somorjai zsinagóga a romantikus építészet jegyeit és a Közel-Kelet motívumait is viseli. A zsinagóga ablakait színes üveggel díszítették. A karzattal, ahol a nők foglaltak helyet, a belső teret két szintre osztották. A zsinagóga a holocaust ideje óta gyakorlatilag kihasználatlan volt, mivel két-három család kivételével Somorjáról valamennyi izraelitát elhurcolták. 1996-tól az At Home Gallery-nak köszönhetően belső tere ma képzőművészeti alkotások bemutatására, valamint koncertteremként is szolgál.
A tejfalusi kápolnát 1913. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelte fel az akkori somorjai plébános. A kápolna közadakozásból épült fel, néhány hónap alatt. Az oltár felett a Nagyboldogasszony fából készült szobra áll, kétoldalt a kápolna falai mentén pedig egy Jézus Szíve-szobor, Szűz Mária mint a Rózsafüzér Királynőjének szobra, valamint Szent József, Szent Alajos, Szent Flórián és Szent Antal szobrai állnak. A kápolna belső tere 2012–2013-ban teljes felújításon ment keresztül. Ebből az alkalomból a kápolna ablakaiba színes vitrázsképek kerültek, melyek magyar női szenteket ábrázolnak.
A legkorábbi fennmaradt hivatalos dokumentumok 1260 körüli évek környékére helyezik e román stílusú templom felépítését. Alátámasztja ezt az 1978-as régészeti ásatás által részben feltárt középkori temető és település maradványa is, melyet a szakemberek a 12. – 16. század környékére datálnak. A 19. századtól a templomban már csak évi egy szentmisét tartottak, Antióchiai Szent Margit ünnepén. A kommunizmus ideje alatt az épületet 1950-től harminc éven át gabonaraktárként használták. Az elmúlt években megkezdődött az épület teljes felújítása és rekonstrukciója.