Nagymegyer város napjainkban főleg a termálvizéről ismert, az itt található fürdő és termálpark közkedvelt üdülőhely külföldi és helyi turisták számára egyaránt. A város gazdag múlttal rendelkezik, a leghíresebb talán Corvin Mátyáshoz köthető legenda, amely összeforrt a város történelmével.
Református temploma 1784-ben épült barokk stílusban, tornyát 1801-ben építették. 1838-ban készült el toronyórája, melyet az 1960-as években leállíttattak, szerkezetét is megrongálták, 2013-ban azonban felújították és újraindították. A templom közvetlen közelében található a városi jogok elnyerésének 530. évfordulóján emelt emlékmű, tetején Hunyadi Mátyás címerállatával, a hollóval.
Wagner János 1947-ben nyitotta meg Nagymegyeren első cukrászműhelyét, amelyhez üzlet is tartozott. A kommunista hatalomátvétel után,1990-ben folytathatta tevékenységét, miután újra vállalkozhatott. Nagymegyeren a felújított cukrászdában újra nekiáll a cukrász-termékek gyártásának és eladásának, ahol 2009-ig tevékenykedik, amikor átadja a mesterségét fiainak.
A város főterén található mellszobor Bartók Béla zongoraművész, népzenekutató és a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzőjének állít emléket. Bartók Béla 1910-ben két alkalommal is megfordult Nagymegyeren, ahol 94 dallamot gyűjtött össze. A szobrot 1992-ben Bartók Béla fia leplezte le.
A nagymegyeri tájházat 1980-ban rendezték be. A helyi, kisparaszti család népi építészetét és lakáskultúráját mutatja be a 19. és a 20. század fordulóján. A nádtetős lakóház, az első szoba mestergerendáján látható felirat szerint, 1836-ban épült. Az épület soros elhelyezésű, négy helyiségből áll. A helyiségek korabeli berendezési tárgyai (sütőlapát, a dagasztóteknő, a köpülő, gyaludeszka, a borstörő, a vájókosár) a helyi lakosok ajándékai. A falakon színes tányérokat, a polcokon tejesköcsögöket, aratókorsókat s más, főzéshez szükséges edényeket, s eszközöket találunk.
A Szent István utca végén található emlékparkot a Csemadok fokozatosan alakította ki. Az emlékparkban öt kopjafa található, a legfontosabbak a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa, a város első írásos említésének 730. évfordulója alkalmából készíttetett kopjafa, valamint XX. Szent István Napok és annak kezdeményezője, Kovács László egykori nagymegyeri esperesplébános (1976-2001) emlékére készíttetett kopjafa.
A városban ma is élő történelmi legenda szerint ennél a fánál kötötte ki lovát Mátyás király. Az egykori Megyer törzs tagjaihoz tartozó nagymegyeriek, 1421-ig sajátos joggal rendelkeztek, nem fizettek adót csak a királynak. 1421-ben az új hűbérurak már megadóztatták a település lakóit. Ebbe nem tudtak belenyugodni, és ezért az igazságos király hírében álló uralkodóhoz fordultak, aki a panasz kivizsgálására álruhában elment Nagymegyerre, meggyőződött a panasz jogosságáról, és megígérte orvoslását. A történelmi legenda hatására került bele a tölgyfa később a város korábbi és mai címerébe.
A nagymegyeri termálfürdő a város legfontosabb turisztikai látványossága, gyógyvizének köszönhetően rengeteg külföldi és hazai turista látogatja a létesítményt szinte az egész év folyamán. A fürdő egy rendkívül kellemes közegben, egy 80 hektáros parkerdőben található. A területén összesen 13 szabadtéri és beltéri medence érhető el az év 365 napján.
